A 18. század közepén Keszthelyen megtelepedõ, gazdaságot fejlesztõ, tudományt, irodalmat, mûvészeteket és mûvelõdést segítõ, támogató Festetics család és annak kastélya mindig a környék - de voltak olyan idõszakok, hogy az ország - kulturális központja volt. A család 19. század végi építkezésével a kastély Kelet-Közép-Európa egyik legjelentosebb építészeti, az akkor kialakított park pedig Európa egyik legszebb tájképi együttesévé vált. Keszthely elsõ ismert, okleveles említése 1247-bõl származik. 1386-ban készült el a ferences rendi szerzetesek kolostora és a ma is álló gótikus temploma. Keszthelyt 1421-ben már mezõvárosnak (oppidum) mondja egy oklevél. 1739-ben "szerezte meg" Keszthelyt a Festetics család, és itt rendezte be hatalmas birtokainak igazgatási központját. Elõbb Festetics Kristóf kórházat, majd Festetics Pál gimnáziumot alapított a városban. 1797-ben nyitotta meg kapuit gróf Festetics György Georgikonja, a kontinens elsõ, rendszeres oktatást folytató mezõgazdasági fõiskolája, a ma is muködõ Agrártudományi Egyetem jogelõdje.

A kastély építése nem sokkal Keszthely birtokba vétele után megkezdõdött. Ez Festetics Kristóf nevéhez fûzodik, aki az elõd-tulajdonos romossá vált kastélyának helyén kezdte meg 1745-ben a munkát. A következõ évtizedekben a kastély átalakítására több terv is készült, így 1755-ben Hofstädter Kristófé, amely a kastély középsõ részét érintette. A homlokzat közepén oszlopokkal tagolt boltozatos, mindkét végén nyitott kocsibehajtó volt, ebbõl balra lépcsõház, az északi, udvari részen pedig kis csigalépcsõ nyílt. Az épület egyemeletes, barokkos manzárdtetõvel készült. Hofstädter Kristóf, az uradalom "elsõ kõmíves mestere" kiváló szakember volt. A leltár sok tervét õrzi, köztük templomok, belsõ díszítmények, oltártervek, díszkutak rajzát. Ezekbõl több meg is valósult, nagy részük azonban csak terv maradt. Az építkezések a mai hosszúságúra növelték a szárnyakat, amelyekhez két végükön derékszögben kihajló, két, emeletes részt toldottak. A következõ jelentõs átalakítást Festetics György 1792-ben kezdte meg. A késõbbiekben Fischer András építészeti tanácsost, a bécsi Akadémia professzorát hívta meg Keszthelyre, hogy javaslataival segítse az építés befejezését. Festetics György helyi iparosokat is foglalkoztatott: Zitterbart József kõfaragó rakta le a könyvtár kõlapjait. Kõbõl faragott ajtó- és ablakkereteket, párkányokat, kutakat készített. A jeles mester azonban figurális szobrokat is faragott.

A lakatosmunkát szintén helyi mester, Dobrolán József végezte, míg a cserépkályhák zömét Pittermann József keszthelyi gelencsér rakta. Díszes, különleges kályhák kerültek a "parádés" szobákba. A kastély régi parkettájának nagy része ma is megvan; ezeket is keszthelyi mester, Kerbl János asztalos, a könyvtári berendezések mûvésze készítette. A koncertterem világosbarna tölgyfa borítását széles, barokkos szegély díszíti. Ennek, és a középsõ résznek a mintázata juhar-, mahagóni- és berkenyefa. A mennyezetet és néhány helyiség falmezõjét stukkóval díszítették, Készítõjükként Vathner Mátyás pápai stukkátort említik a feljegyzések. Festetics György kastélya korának legszebb építményei közé tartozott, alkalmas volt a legmagasabb rangú vendégek fogadására is. Lényeges változások 1883 után, Festetics (II.) Tasziló alatt következtek be. Viktor Rumpelmayer, pozsonyi származású, de Bécsben élõ építésszel készíttetett átépítési tervet. Rumpelmayer 1885-ben meghalt, munkáját Haas Gusztáv és Paschkisch Miksa építészek vették át. Az átépítés során új szárnyépület készült, amelyet tornyos középrésszel kapcsoltak a régihez. Az épületen körbefutó vázadíszes koronázó tetõpárkány egységessé teszi a kastély két részét. Az épület ekkor nyerte el mai alakját. A fõbejárat elõtti, 4 oszlopon álló erkély barokk stílusú kovácsoltvas rácsozatot kapott, föléje a fõfalra tört íves záródású keretbe a Festetics-címer került.

A barokk stílusú új kapuk Marton Lajos, pozsonyi mûlakatos munkáját dicsérik. A szökõkút Hencz Antal, keszthelyi építõmester, a sarkokon álló vázák Polacsek Máté, keszthelyi kõfaragó remekmûvei. A kastély legszebb terme, s egyben legnagyobb értéke az eredeti berendezéssel pompázó könyvtárterem. Festetics Kristóf elsõ dolga volt a kastély felépítése után a könyvtár kialakítása 1763 táján. Nemcsak a mûvek összegyûjtése volt döntõ, hanem a megõrzésükre tett intézkedés is: a gyûjteményt a hitbizomány részévé téve biztosította annak elidegeníthetetlenségét is! Így maradhatott meg e nagyértékû könyvtár napjainkig. A metszetgyûjteményt, amely máig sem teljesen feldolgozott, Festetics Pál alapozta meg. A Festeticsek soha nem tekintették a könyvtárat kizárólag a család magángyûjteményének, igyekeztek azt a köz, a magyar mûvelõdés szolgálatába állítani. Festetics György lehetõvé tette a Georgikon professzorai és hallgatói számára a kölcsönzést, a könyvtár használatát.

Ma a könyv- és folyóiratállomány nagysága meghaladja a 90.000 kötetet, emellett 119 kézirat és négy õsnyomat is a könyvtár tulajdona. A díszes könyvtártermen túl még 16 helyiséget rendeztek be korabeli bútorokkal. Az egykori ebédlõben országos hírû hangversenyeket rendeznek, a hozzá vezetõ folyosón a Nemzeti Múzeum legszebb díszfegyverei láthatók. Külön kiállítási teremben tekinthetõ meg a Windischgrätz-trófeagyûjtemény. A kastély parkja a számos növényritkaság miatt védelem alatt áll. Az elõször 1817-ben szervezett Helikon-ünnepség máig tartó hagyománnyá lett, minden évben megnyitva a keszthelyi nyári szezon programját. Közülük is kiemelkedõek a Festetics-kastély komolyzenei koncertjei és mesterkurzusai.