A földtörténeti harmadkorban hazánk területét óriási kiterjedésû, sósvízû beltenger borította. Vizét a folyók édesvize fokozatosan felhigította. A korszak vége felé a hegyképzõ erõk felerõsödtek, összetörték az õsmasszívumot. A hegyrögök, táblák lesüllyedtek, illetve felemelkedtek. A sekély tenger még sekélyebb tóvá, a Pannónia tóvá alakult, a Balaton-felvidéken pedig vulkáni tevékenység indult meg. A lávaömlés hozta létre a Tapolcai-medence tanúhegyeit, a Badacsonyt, a Szentgyörgy-hegyet, a Csobáncot, a Gulácsot. Vulkáni utómûködés eredményezte a Tihanyi-félsziget száznál is több gejzírkúpját, vájta ki a tapolcai tavasbarlang járatait. A pannonhomok kiiszapolt részét a hévizek oldatai összecementálták, ennek maradványaiból áll az úgynevezett kõtenger Salföld-Kovágóörs vidékén. E vulkáni tevékenység utolsó fejezetét a szénsavas ásványvizek feltörése jelzi, legismertebb közülük a balatonfüredi és a kékkuti ásványvíz.
Hazánk jelenlegi felszíne az utóbbi egymillió év alatt alakult ki. A középhegységek, közöttük a Bakony is emelkedtek, lepusztultak. Melegebb-hidegebb éghajlatok váltották egymást. A Balaton medencéjének besüllyedése az utolsó jégkorszakban következett be, 22-25 000 évvel ezelott. A hûvös, csapadékos idõjárás következtében a tó sokkal nagyobb volt, mint most. A vízszint 12 méterrel volt magasabb a mai víztükörnél. Szigetként emelkedtek ki Tihany hegyei, a szigligeti hegyek, a Badacsony, a Szentgyörgy hegy. A felmelegedés hatására, mintegy 12 000 évvel ezelott csökkent a vízmennyiség, a Balaton majdnem kiszáradt. Ismét csapadékosabb idojárás következett, a medence ismét feltöltodött. A vízszint 6-8 méteres ingadozását a tó partján teraszok mutatják (10) 6-9 p
Ma Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton, területe 596 négyzetkilométer, a tengerszint feletti magassága 104 méter. Átlagos mélysége három méter, legmélyebb a Tihanyi-félszigetnél, itt 12 méternyi. A tó szélessége átlagosan 5-6 kilométer, legszélesebb Siófok és Alsóörs között, ahol 12 kilométer. A Balaton hossza Keszthely és Balatonakarattya között 77 kilométer. Felületérõl több víz párolog el, mint amennyit a ráhulló csapadékból nyer. A balatoni nyár május végétõl szeptember elsõ feléig tart. A legmagasabb nyári vízhomérséklet 26-28 Celsius fok. Az uralkodó szélirány az északi, a szél a Bakonyon keresztül érkezik.
Május 1. és szeptember 30. között viharjelzõ szolgálat jelzi a tavon a bekövetkezõ viharokat. A Balaton körül elhelyezett narancssárga villogó fényû jelzõberendezések két fokozatban figyelmeztetnek a várható szélerõsségre.